2.rész
                                                   (Ha nem értenétek ez a képen Adam lenne)

Mondhatni nagyon örtültem hogy átjöttek a többiek is csak nem volt itthon semmi kaja. Szóltam Adam-nek és Dean-nak hogy menjenek el vásárolni valamit. Beültek a kocsiba és elindultak. Chris-nek el kellett menni egy kis időre. Így hárman maradtunk a házban. Curtis Abby és én. Abby felvetette hogy amíg a többiek nincsennek itt menjünk el sétálni.
-Mit szóltok hozzá?-érdezte Abby
-Nekem nyolc!-válaszolta Curtis
-Na jó,menjünk!-szólaltam meg én is.
A házunktól nem messze van egy kis eldugott park. Mi Abby-vel mindig ott szoktunk sétálni. Nagyon sokat nevettem Curtis-en mivel ő a legviccesebb ember akit ismerek. Ahogy a parkhoz értünk láttunk egy ismerős alakot.
-Az nem?-kérdezte Abby
-De!-és ilyenkor egy világ dőlt össze bennem.
Christ láttuk egy lánnyal kézenfogva. Abby elfordított onnan és visszavitt a házba. Curtis nem tudta mi bajunk van. Mivel csak Abby és Adam tudja hogy nekem Chris volt a mindenem. Épp ekkor értek vissza Dean-ék.
Én a szobámba voltam és szokásomhoz híven sírtam. Abby felhívta Adam-at a szobába. Együtt vígasztaltak de semmi értelme nem volt. De erőt vettem magamon és elhatároztam hogy ma egy akkorát bulizok mint még soha. Kopogtattak az ajtón
-Bejöhetek?-kérdezte Curtis.
-Persze!-válaszoltam.
-Mi baj van Ashely? Megbántott valaki?-kérdezte aggódva.
-Nem csak.....-akadt el a szavam.
-Chris igaz? Hogy láttuk azzal a lánnyal?-dermett le Curtis
Csak lefele hajtottam a fejem és csak annyit mondtam:
-Az életemnek már nincs semmi értelme!
-Ne mondj ilyet!-kiáltottak rám
Összeszedtem magam és lementem a többiekhez.
Curtis telefonja csipogott. Chris az:
Szia Tesó! Nem tudok ma menni más elfoglaltságom van, majd írok! Olvasta fel hangosan Curtis.
-Szard le és lépj tovább rajta!-mondta dühösen Abby.
-Na és mi van veled meg Dean-nel?-tettem fel a kérdést.
-Hát igazából még mindig nagyon bejön és szerintem ez kölcsönösen is így van!-vigyorgott fel.
-Örülök neki és szerinted meddig fogtok menni?-kérdeztem mosolyogva.
-Remélem addig hogy mondjak pár év múlva egy igent!-nevett fel
-Szorítok!-mosolyogtam el magam.
Majd lementünk a többiekhez és elkezdődött a buli.