5.rész

-Ki az?-kérdeztem kicsit ijedten
-Találd ki!-szólalt meg egy elváltoztatott hang.
-Henrick bácsi te vagy az?-kérdeztem meglepődötten
-Jézusom Ashely! Én vagyok az! Curtis!-nevetett fel.
-Te normális  vagy hogy az éjszaka közepén ide jössz és ijesztgetsz?-forgattam a szemem.
-Nem! De hallottam hogy egyedül leszel hétvégén. Ezért úgy döntöttem maradok egész hétvégére.
-Ne már Curtis! Ugye csak viccelsz?-nevettem el magam.
-Nem! Miért úgy nézek ki?-folyatta a nevetését.
-Na jó nem bánom!-mosolyodtam el.
-Bevásároltam szóval tudunk muffint sütni.-mosolyodott el.
-Figyelj gyorsan felszaladok a szobámba addig pakolj ki a konyhába.

*Szobámba*
-Vedd már fel Abby!!!-kiabáltam idegesen magamba.
-Szia itt Abby!-szólalt meg egy hang
-Szia Abby.....-de ekkor tovább hallottam Abby hangját.
Ez itt a privát üzirögzítő, ha valami gondod van Ashely azzal hogy nem veszem fel....nyugodj meg nincs semmi bajom majd hívlak vasárnap.
-Ez komoly?-kérdeztem magamtól.

*Újra a konyhába*
-Ashely gyere már nem találom a tojást!-kiáltott Curtis.
-Megyek már!-válaszoltam.
Mire leértem nem találtam sehol Curtis-t. De ekkor egy nagy csomag liszt borult a fejemre.
-Curtis!!!-ordítottam.
Szerencsére az asztalon volt tojás ezért gyorsan felkaptam megfordultam de Curtis már nem volt ott.
-Hol vagy te ember!-nevettem.
Hallottam ahogy a lépcsőn megy az emeletre. Az egész doboz tojást megfogtam és szaladtam utána.
A hálószobába liszt nyomok vezettek ezért mint valami pokemon beugrottam és mindent szétdobáltam tojással. De Curtis nem volt ott.
-Imádlak férre vezetni!-ölelte át a derekam valaki...............